Példánysorszám/példányszám feltüntetése a számítógépes számlán

Újabb mizéria van kialakulóban, ezúttal nem egy jogszabály megjelenése, hanem megszűnése az ok. A nemzetgazdasági miniszter rendelete 2010. szeptember 27-ével hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint "A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható." Eddig a hír és ami ebből levezethető következtetés, hogy egyértelműen megszűnt mindenféle példány-sorszámozási és példányszám feltüntetési kötelezettség a számítógépes számlákon. A számlapéldányok hiánytalan elszámolásának ezentúl nem feltétele ezek feltüntetése. A szigorú számadásnak sem feltétele ezek feltüntetése.

Bárki azt mondja önöknek, hogy példánysorszám vagy példányszám kell a számítógépes számlára, ne hidjenek neki, hiszen most szűnt meg. Ezt tette a www.hvg.hu is, mely cikket sok internetes oldal is átvett. Nézzük szó szerint: "Fontos megjegyezni, hogy továbbra is követelmény
a számlapéldányok hiánytalan elszámolása, ám ennek módjára vonatkozóan nincs hatályos jogszabályi rendelkezés - figyelmeztet Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Emiatt a számla kibocsátója saját belátása szerint dönthet arról, hogy ezen követelménynek miként kíván eleget tenni. Elfogadható módszernek tűnik szerinte, ha a számlaadó korábbi eljárását folytatja, így például az egyes számlákon továbbra is feltünteti a példányszámokat, illetve a számla eredeti vagy másolati jellegét." Megszűnt a rendeleti előírás, de mégis alkalmazzuk? Nem, ne tegyük.
Végre megszűnt egy kötelezettség, ami az elmúlt tíz évben rengeteg galibát okozott, ne kezdjük elölről az egészet.

A jogszabály alkalmazók minden esetben félelemmel reagálnak a jogszabályváltozásra. Túl akarják biztosítani magukat, esetenként ez indokolatlan. Így alakulnak ki a mizériák. A számlával kapcsolatos rendelkezések az elmúlt tíz évben már több mizériát is kiváltottak. A számlával kapcsolatos változásra különösen érzékenyen reagálnak a jogszabály-alkalmazók (vállalkozók, könyvelők, adóhivatal) Egymással versengve teljesítik túl az amúgy is túl szigorú és bürokratikus szabályozást. Ebben az országban nagy divat a jogszabályok túlteljesítése, félreértelmezése. Ne tegyük! Ha eddig kellett példány-sorszámozni, most megszűnt az előírás, akkor ezentúl nem kell példány-sorszámozni.

Nézzük konkrétan a rendeletet. 2010-ben a számlázóprogramok példánysorszámozásával kapcsolatban már a harmadik szabályozás van érvényben. A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány napja módosította a 24/1995 (XI.22) PM rendeletet a 4/2010. (VIII.13.) NGM rendelettel,
amely 2010.09.27-én lépett. Április 1-től a korábbi példánysorszámozás helyett az eredeti és másolat megkülönböztetését írták elő. Most szeptember 27-től a teljes bekezdést eltörölték. Ami maradt az a 1/E. § (1) b) pontja:b) "a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az 1/F. § és az 1/H. § szerint biztosított."

A rendelet 2010.04.01 előtti állapota:
1/F. § (1) A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra való nyomtatása során biztosítania kell
a) az összes számlapéldány sorszámozását, ha az előállítás az egyes számlapéldányok egymás utáni nyomtatásával történik, illetőleg
b) annak feltüntetését, hogy a számla összesen hány példányban készül, ha az előállítás több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik.
A rendelet 2010.04.01 utáni állapota:
1/F. § (1) A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya
egymástól megkülönböztethető és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.
2010.09.27. után megszűnt a bekezdés:
1/F. § (1)

Szerintem az 1/E. § (1) b) pontja a hiánytalan elszámolást az 1/F § és az 1H§ szerint kéri, márpedig az 1/F § (1) megszűnt a 2 és 3 bekezdés valamint az 1/H § pedig mással foglalkozik. Jó lett volna ha ezt a b) alpontot is megszüntetik vagy átfogalmazzák, hiszen amire hivatkozik ott már nem szerepel a számlapéldánynak a nyoma sem. A szigorú számadás értelmezését a számlázó programok esetén eddig ez rendelet biztosította. Az 1/F§ (1) megszűnése után nem követelheti meg senki sem a példánysorszámozást illetve az eredeti- másolati megkülönböztetést. Igazából a számlapéldányokkal sem kellene elszámolni, mivel nincs hogyan elszámolni, az 1/F § (1) megszűnt. Ez a példánysorszámozás a kézzel írt számlanyomtatványok világából maradt ránk. Megoldás lehat ha a szigorú számadásnak a továbbiakban a számlázó programom úgy tesz eleget, hogy továbbra is regisztrálja a nyomtatott példány számát és a papír típusát. (mert nem mindegy, hogy indigós több példányos vagy egyedi lapos papírra nyomtattunk-e). Valami más módon kell ennek eleget tenni, nem a korábbi példánysorszámozással, hiszen azt nem követelhetik meg. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a szigorú számadásnak nem feltétele a példányokkal történő elszámolás. A számítógépes számlák esetén a szigorú számadást nem lehet a példányszám feltüntetéséhez kötni, tudomásul kell venni itt más módszerrel kell ezt biztosítani. A számviteli törvényben szó nincs példányszámozásról, csupán azt írja elő hogy olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja a szigorú számadás alá vont bizonylatok elszámoltatását. Egyedül a rontott példányok megőrzésére említ kötelezettséget. Szerintem a jogszabály adta lehetőségekkel élni kell. Amit nem tilos azt szabad. Ha korábban előírta a rendelet a példánysorszámozást, most viszont nem, akkor nyilván tévút volt a korábbi előírás. Mostantól ne példány-sorszámozzunk!

Miért olyan fontos ez a látszólag jelentéktelen probléma? Ezentúl, ha nyomtató nem adja ki a számla 1. példányát, akkor újranyomtathatjuk, amit eddig a rendelet korlátai miatt nem tehettünk meg. Noha rendelet tiltotta az újranyomtatást, a könyvelőket őrületbe kergette az a tény, hogy nem volt papíron 1.példány. Megszűnik végre egy bürokratikus akadály. A legnagyobb problémát az okozta, hogy mindenki a saját szája íze szerint értelmezte ezt a rendeletet (így születtek olyan feliratok a számlán: hogy "2.eredeti példány"). Az értelmezési problémák mindig u.n, mizériákat váltottak ki, noha a rendelet szövege kivételesen egyértelműen volt megfogalmazva. Nem fogadták el egymás számláit, rengeteg idő és energia ment el ezekre. A legkisebb jogszabályváltozás is tetemes idő, energia és pénzbeni ráfordítást jelent. El tudja valaki képzelni a számla példányszámok kontrollálását egy olyan számítógépes hálózatban, ahol munkaállomásonként eltérő számlapapír használat van. Az egyik gép mellet indigós leporellóra nyomtatunk, a másik mellett A4-es lézernyomtatóra, netán időközben cserélgetik is. Arról nem is beszélve, amikor interneten keresztül a vevő nyomtatja ki a számlát. Most hogy végre megszüntették a példány-sorszámozási kényszert, végre el kellene hinnünk és hagyjuk a francba az egészet. Végre el kellene már jutnunk oda, hogy egy faxon vagy e-mailen leadott (aláírás nélküli) számla is érvényes legyen.

Engedtessék meg nekem visszatekintve a megszűnt 1/F § (1) történetén morgolódjak egy kicsit. Ezt a bekezdést két szakértó háromféleképpen értelmezte. Eleinte az APEH kezdte megkövetelni mindenféle rendelet nélkül, hogy legyen példánysorszám a számlán, de sajnos a többpéldányos leporellós számlára is megkövetelték a példánysorszámot,ami értelmetlen volt, hiszen az indigós példányon is megjelent, hogy "1. példány". Nem baj rá kellett írni, mert megkövetelték. Később módosították a rendeletet és bekerült a "több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli papír", vagyis egyértelművé vált, hogy egyedi lap esetén példánysorszámot az indigós leporelló esetén nem példánysorszámot, hanem összes példányszámot kell ráírni. Mégis félre értették, egyes vevők nem fogadták el az egy példányos leporellóra példánysorszámmal nyomtatott számlát, mondván hogy leporelló és példányszám kell rá. Mások az egyedi lap esetén is kérték a példánysorszámon túl az összes kinyomtatott példány számát is. Egyes számlázó programok "eredeti" illetve "másolat" felirattal látták el a számlát, példánysorszámnak persze se híre se hamva nem volt, noha a rendelet magyar nyelven leírta hogy kell. Olyan megoldások is születtek, hogy "1. eredeti",”2. eredeti” illetve „1. másolat", "2.másolat" felirat került a számlára. Sokan költséget nem kímélve nyomdai úton példánysorszámozott indigós leporellót használtak, holott a rendelet a "többpéldányos összeszerelt..." azaz több példányos leporelló esetén nem kért példánysorszámozást. Nem beszélve arról, hogy a rendelet program számára írta elő a példány-sorszámozást, tehát a nyomdailag példánysorszámozott számlára a program nem írta rá az összes példány számát, az nem felelt meg a rendeletnek. Az ominózus bekezdés végjátéka ez év április 1-én jött el, amikor úgymond könnyítettek a helyzeten és a példánysorszám helyett csak (!) az eredeti és másolati példányok megkülönböztetését írták elő. De hogy hogy nem a több példányos leporellóra nem gondoltak ugyanis a "több példányos összeszerelt..." szövegrész kimaradt. A "Számviteli Levelek" folyóirat 2010. június 3-án megjelent 222. számában a szerző ebből azt a következtetést vonta le hogy indigós leporellóra nem lehet számlát nyomtatni., mivel az erre való hivatkozás kimaradt a bekezdésből. Kíváncsi lennék, hogy most a teljes bekezdés megszűnésével vajon arra következtetésre jutna, hogy nem lehet számlát nyomtatni. Ez persze, mind rengeteg idő, energia, pénz, idegesség árán. Ha a nyomtató begyűrte a számlát, akkor a számla "1.példányát" nem lehetett újranyomtatni. Az érem másik oldala, hogy léteznek olyan nyomtatók, amik ilyen esetben újranyomtatják, sőt olyanok is, amiken eleve be lehet állítani több példány nyomtatását, nem beszélve egyéb fájlba-nyomtatási lehetőségekről. Ezért jó és üdvözlendő, hogy megszűnt a példány-sorszámozási előírás. Egy kicsivel egyszerűbb lett az életünk.

A rendelet mindenkori aktuális állapota megtaalálható itt: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500024.PM
A www.adoszam.hu oldalról lehet ide navigálni. A számlákkal kapcsolatos információk is vannak ezen az oldalon.

Végezetül megemlítenék még néhány tisztázásra váró problémát (a számítógépes)számlázással kapcsolatban: számlaszám folytonossága, tételes ÁFA feltüntetése, engedmény, stornózás, előleg, előleg beszámítás, számlával egy tekintet alá eső bizonylat, kétnyelvű számla, pro forma számla, e-mailben küldés, milyen teljesítési dátum( esetleg időszak) legyen a számlán,adószám kell-e, EV szám kell-e, aláírás kell-e.

Ami egyszerű az jó is. Ne példány-sorszámozunk !

Pogonyi László
számítógép programozó, számlázó program író