Számítógépes számlák utólagos stornózása, helyesbítése.

A cikk megjelent az Önadózó szakmai magazinban 2011 januárban:
http://www.onadozo.hu/hirek/szamitogepes_szamlak_utolagos_stornozasa/?hl...

Már a stornózás és helyesbítés szavak használatáról is megoszlanak a vélemények. A számlák stornózásának és helyesbítésének módjáról rengeteg egymásnak is ellentmondó vélemény jelent meg. Ezen szabályoknak értelmezése a számítógépes számlákra különösen sok problémát jelent.

Először is tisztáznunk kell, hogy a számítógéppel előállított stornó (érvénytelenítő) illetve helyesbítő (módosító) számla egy külön bizonylat, amely önálló sorszámmal rendelkezik. Tehát soha nem az eredeti számlát húzzuk át illetve javítunk bele. A számítógépes számlák kézzel történő javítása nem megengedett. A stornó (érvénytelenítő) számla az eredetit érvényteleníti oly módon, hogy az eredetivel megegyező tételek szerepelnek rajta mínusszal. Ez mínuszos mennyiségeket(ezzel együtt mínuszos tételértéket), vagy ha mennyiségek nem szerepelnek a számlán, akkor mínuszos tételenkénti értéket jelentenek. A helyesbítő (módosító) számla az eredeti módosítandó tételeket tartalmazza mínusszal és az új javított tételeket plusszal. Ha a módosításnak nincs számszerű hatása, akkor tétel nélküli számla is kiállítható. Természetesen, ha az eredeti számlán negatív mennyiségek szerepeltek, akkor az előjelek megfordulnak.

Az előző ÁFA törvényben zavaros megfogalmazások szerepeltek a számlák utólagos helyesbítéséről. A jelenlegi törvényszöveg a korábbihoz képest kevesebb kötöttséget tartalmaz, azt írja elő, amit egyébként is logikusnak tartunk egy ilyen számlára vonatkozóan.

1. Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma ÁFA tv. 170. § (1)

- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás
természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van

Korábban stornó számlákon megjelent a „STORNÓ” felirat. Ezt a törvény sem tiltja. Egyesek azt vélik kiolvasni a 170.§ -ból, hogy a „stornó számla” nevű bizonylat helyett ezután „Számlával egy tekintet alá eső okirat” nevű bizonylatot kell használni. Véleményem szerint itt a törvény nem a bizonylat nevét írja elő, hanem megengedi, hogy bármilyen sorszámozott papírt használjunk a stornózásra/helyesbítésre, ha eleget teszünk a tartalmi követelményeknek. A programokban a stornózást végző bizonylat nem „stornó számla” volt hanem „számla”, amin stornózást végezzük. A „sorszámozott papírról” még tudni kell, hogy az adóhatóság a számlázóprogramokkal előállított stornó/helyesbítő számlákat csak akkor fogadja el szigorú számadásúnak, ha (ugyanazzal) a programmal készült. Véleményem szerint, amit nem tilos, azt szabad. Tehát nyugodtan használhatjuk a stornó/ helyesbítő szavakat, hiszen ezek is kifejezik az az érvénytelenítés/módosítás fogalmakat. A „számla” feliratban jelzők szerepeltetésével nem értek egyet, hiszen az ÁFA törvény mindenhol csak számláról beszél és nem előleg számláról vagy visszáru számláról vagy stornó számláról. Tulajdonképpen ez sem tilos. A törvény csak minimumot ír elő a számlák adattartalmára, maximumot nem, sőt több helyen külön ki van emelve, hogy a számla adattartalma bővebb is lehet a kötelező elemeken kívül. A számlára pluszban bármikor bármit fel lehet tüntetni. Például a fejlécben lehetne "kisnyuszi" is, mivel minden olyan okirat számlával egy tekintet alá esőnek minősül, ami a kötelező adatokat (korábbi számlára hivatkozás, módosítandó adat neve, módosítás összegbeli kifejezése) tartalmazza.

Mint látható ,a teljesítés dátumát nem kötelező feltüntetni a számlával egy tekintet alá eső okiraton.
Tulajdonképpen magának a módosításnak nincs is teljesítés dátuma, ez csak az eredeti teljesítésnek van. Az okiraton szereplő teljesítés dátumától függetlenül az ÁFA elszámolása bizonyos esetekben az eredeti teljesítés dátumára, más esetekben a vevő általi átvétel idejére kerül.
A szó szerinti idézet:
78.§(3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként
megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni, amelyben
a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult
személyes rendelkezésére áll;

Van viszont egy új adat, amit mostantól kötelező feltüntetni: számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint... Kötelező valamilyen utalást tenni a módosított adatra, miről mire módosítjuk, mivel stornózás esetén az egész számlát érvénytelenítjük célszerű az érvénytelenítés okát feltüntetni. Vigyázat az érvénytelenítés oka nem lehet, az hogy a vevő nem fizet.

Feltehetően minden számlázó program lehetőséget ad arra, hogy már nem csak a stornó/érvénytelenítő és a helyesbítő/módosító számla kiállítási funkcióval lehet stornó vagy helyesbítő számlát készíteni, hanem a normál "számla készítéssel” is lehet korábbi számlát helyesbíteni, stornózni, mivel a program lehetőséget nyújt mínuszos tételek használatára.

2. Milyen hibák fordulnak elő és azokat hogyan javíthatjuk?

Először is szögezzük le, hogy az ÁFA elszámolási időszakon belül végzett javítások nem igényelnek adó rendezést (önellenőrzést). Az elszámolási időszakon kívülre eső javítások önellenőrzést vonhatnak maguk után.

Az alábbi leírás mutatja a négy féle (ABCD) hiba négy féle javításának módja (1234) külön arra az esetre, ha a vevő visszaadta (I) vagy nem adta vissza (N) a számlát.

A vevő a számlát visszaadta:
I) Igen
N) Nem
Javítási módok:
1. áthúzás és felé írás: számítógépes számla esetén nem alkalmazható
2. módosító számla kiállítás
3. stornózás(érvénytelenítés) és új számla kiállítás
4. csak stornózás(érvénytelenítés) új számla kiállítás nélkül

Előforduló hibák, azok javítása teljesítés időpontjának megállapítása:

A) Csak adatmódosítás:összeget, teljesítés dátumát nem érintő módosítás (pl. adószám, cím elírás)
A teljesítés dátuma mindig az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. tétel nélküli módosító számla

B) Teljesítés időpontját érintő javítás
Ha a teljesítés időpontja a számlán szereplőnél régebbi, akkor nem kell javítani mert a vevő később levonhatja az adót, az nem gond.
I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti) utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. tétel nélküli módosító számla: (teljesítés dátuma az új, de ez egyéb adatban meg kell adni a régit is)
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára ingyenes önrevíziót nyújt be, csökkenti a fizetendő adót. A módosító számla időszakára (átvétel időpontja!) fizetendőként vallja be, növeli a fizetendő adót. A vevő feltehetően nem csinál semmit.

C) Az áfa alapjának növeléséből eredő módosítások
A teljesítés dátuma az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. módosító számla
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára önrevíziót nyújt be. A vevő legkorábban módosító számla kézhezvételének bevallási időszakában helyezheti levonásba a módosító számlán rá többletként áthárított adót.

D) Az áfa alapjának utólagos csökkenése
I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti), utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. módosító számla: (teljesítés dátuma az új)
Elszámolása:
A szállítónak a fizetendő adót csökkent tételként kell az adóbevallásába beállítani, legkorábban abban az adómegállapítási idszakban, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll (igazoltan át kell vetetni!).
A vevő a fizetendő adója összegét növelő tételként állítja be annak az időszaknak a bevallásába, amelyben a módosító vagy érvénytelenítő okiratot kézhez kapja, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

Az új teljesítés dátum, gyakorlatilag a számla keltét jelenti, de mint láttuk a számla elszámolása a vevőnél a kézhezvétel időpontja, a hó végén postázott számlánál ez a következő hónap is lehet. a szállítónál az elszámolás időpontja ilyenkor az átvételének időpontja. Az ilyen számlát térti vevénnyel kell feladni vagy az igazoltan át kell vetetni. (!)

3. Példák:

3.1 A vevő címében a házszám hibásan került feltüntetésre, 32 helyett 27 a helyes házszám.
Nulla végösszegű tétel nélküli számla elegendő, mivel csak adatot módosítottunk.
A tartalmi követelményeknek eleget kell tenni, tehát kell következő szöveg:
„EZ EGY MÓDOSÍTÓ SZÁMLA. Eredeti számlaszám: xxxxxx
A vevő címében a házszám hibásan került feltüntetésre, 32 helyett 27 a helyes házszám.”

3.2. A vevő a bérleti díjról a számlát már megkapta, de mégsem kéri a bérlet folytatását.
„EZ EGY ÉRVÉNYTELENÍTŐ SZÁMLA. Eredeti számlaszám: xxxxxx
Bérleti ügylet érvénytelenítve lett a számlázott időszakra”

3.3.
Téves mennyiségek esetleg árak kerültek kiszámlázásra. Csak a módosítandó tételek(mínusszal) és a módosító tételek (plusszal) maradjanak a számlán. Ha a tételek szerepelnek az már mutatja a számszerű hatást, akkor a „10 helyett 12 a helyes mennyiség” elmaradhat.

„EZ EGY MÓDOSÍTÓ SZÁMLA. Eredeti számlaszám: xxxxxx
A számla 2. tételénél téves mennyiség került kiszámlázásra. 10 helyett 12 a helyes mennyiség.”

Pogonyi László
számítógép programozó
Béta Software Bt. Eger
www.betasoft.hu
info@betasoft.hu