Ne lihegjük túl a számlázási jogszabályokat!

A jogszabályok magyar nyelven íródtak. Először is a jogalkalmazónak el kellene olvasni. Mivel magyarul van meg kellene érteni. Tehát nem az az első lépés, hogy megkérdezzük a szomszéd vállalkozást vagy a könyvelőnket. A könyvelő általában nem adótanácsadó, ő sem tudja jobban nálunk, ő is a szomszéd könyvelőtől tájékozódik.
A fő szabály: ne lihegjük túl a jogszabályokat. Ez különösen igaz a számlázási jogszabályokra. Sokan úgy érzik, nem elég szigorúak, önként szigorítanak rajta. Lásd példánysorszámozás, előlegszámlára hivatkozás a végszámlában, végszámla leadás, ha az előlegszámla jelentésköteles. Tehát először az önkéntes szigorítók jelennek meg.
Utána jönnek az okosok. Nem elégszenek meg azzal, hogy egyszerű és érthető egy jogszabály, belekötnek egy egy szóba és azt megszakértik. Elmagyarázzák nekünk, hogy az az adó amit a számla végén áthárítok az nem mind "áthárított adó", mert az összes többi nem idevonatkozó jogszabályban ennek a szónak más a szellemisége.

"Az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja"

Az adóhivatal jobb esetben mélyen hallgat a problémáról, nem foglal állást. Rosszabb esetben magáévá teszi a túlkomplikált magyarázatot. Így jelenhetett meg a fenti témában az online számlahonlapon a kérdés válasz 32. pontja. Ezzel már senki nem mer szembe menni, a felhasználóknak meg nincs rá idejük és bátorságuk. A végeredmény: az eredeti szövegnek nem megfelelő jogalkalmazás. Mennyivel egyszerűbb lenne pontosítani a jogszabály szövegét, sajnos ez lehetetlen. :(